GYORSJELENTÉS

A HAJLÉKTALAN EMBEREK 2013. FEBRUÁR 3-I KÉRDŐÍVES ADATFELVÉTELÉRŐL

a 2013. március 7-én, a Menhely Alapítvány Kürt utcai intézményében elhangzott sajtótájékoztató kivonata

 A „FEBRUÁR 3” ADATFELVÉTELEK A HAJLÉKTALAN EMBEREKRŐL

 A február harmadiki adatfelvételek nem hajléktalanszámlálások, így nem arra valók, hogy a hajléktalanok számát megtudjuk. A „Február 3.” kérdőíves adatfelvételek azokra az emberekre terjednek ki, akik a szállókkal, vagy az utcai szolgálatokkal aktuálisan kapcsolatban vannak. A felmérés célja, hogy a hajléktalan helyzetben lévők életkörülményeiről, azok aktuális változásairól átfogó képet kapjunk, mindezt az ellátás fejlesztése érdekében.

 A „FEBRUÁR 3” ADATFELVÉTEL RÉSZTVEVŐI, MIT MUTAT A FELMÉRÉSBEN VÁLASZADÓK SZÁMA

A hivatalos nyilvántartások szerint az országban egy időben közel tizenegyezer otthontalan embernek nyújtanak szállást az ellátó intézmények: 

Budapesten a hivatalosan engedélyezett férőhelyek száma 2012. decemberében 5.500 (átmeneti szállón 3.000, éjjeli menedékhelyen 2.500), míg vidéken 5.200 (átmeneti szállón 2.600, éjjeli menedékhelyen 2.600) volt. Országos összesítésben a szállókon alvók 70 %-a (6.706 fő) vett részt a 2013. évi felmérésben.

 A Munkacsoport „Február 3” kérdőíves felmérésében idén minden eddiginél több település, szervezet, illetőleg válaszadó hajléktalan ember (9.793 fő) vett részt. 

A válaszadó hajléktalan emberek száma 2013 február 3-án: Budapesten 4.223 (szállón 3.166, utcán 1.057), vidéki városokban 5.570 (szállón 3.540, utcán 2.030), azaz országosan összesen 9.793 (szállón 6.706, utcán 3.087).

Ezekből az adatokból láthatjuk, hogy (a kérdőíves kutatás adatfelvétele napján, 2013. február 3-án) Budapesten a válaszadók 75 %-a szálláson lakott (1.057 ember élt közterületen és 3.166 ember aludt szálláson). Vidéken a válaszadóknak csupán 64 %-a lakott szálláson (2.030 ember élt közterületen és 3540 ember aludt szálláson).

IMMÁR ÖT ÉV ÓTA TÖBB KÖZTERÜLETEN ÉLŐ EMBERT TALÁLUNK VIDÉKEN, MINT BUDAPESTEN

A kutatás eredményei azt mutatták, a válaszadó fedél nélküliek kétharmada vidéken él (34 %-uk Budapesten, 66 %-uk vidéki városban).

Miközben Budapesten hullámzóan stagnált, addig vidéken folyamatosan növekedett az elmúlt öt év adatfelvételeiben az abba bekerülő közterületen élő fedél nélküli emberek száma.

Számuk az adatrögzítések napján 2008-ban 2.565 (Budapesten 1.189, vidéki városokban 1.376), 2009-ben 2.862 (Budapesten 1.360, vidéki városokban 1.502), 2010-ben 3.068 (Budapesten 1.150, vidéki városokban 1.720), 2011-ben 2870 (Budapesten 1.150, vidéki városokban 1.720), 2012-ben 2.339 (Budapesten 876, vidéki városokban 1.463), 2013-ban 3.087 (Budapesten 1.057, vidéki városokban 2.030) fő volt.

Tudjuk, hogy az évnek ebben a leghidegebb időszakában kevesebben töltik éjszakáikat közterületen, mint a melegebb napokon. Azonban az adatfelvétel rögzített adatai alapján elmondható, hogy még ezen a napon is országszerte mintegy háromezer ember töltötte éjszakáját fedél nélkül!

A 2013 február 3-i kérdőíves felmérésben 53 vidéki város hajléktalanellátó szervezete vett részt!

Évek óta felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hajléktalanság nem csak Budapest problémája. A vidéki városokban legalább annyi teendő lenne, mint a fővárosban! Számos településen a fedél nélkül élőknek még arra sincs esélyük, hogy a leghidegebb napokon fűtött szállásra kerüljenek.

Több éves adatbázisunk alapján tudjuk, hogy az elmúlt öt év alatt legalább 48 ezer ember volt kénytelen hosszabb-rövidebb ideig közterületen éjszakázni, vagy hajléktalanok szállását igénybe venni. Más szóval: a sokat kritizált hajléktalan-ellátás öt év alatt legalább 48 ezer krízis helyzetben lévő embernek nyújtott segítséget.

Ez az adat egyben azt is jelenti, hogy hátrahagyott gyerekeikkel, közvetlen családtagjaikkal együtt öt év alatt legalább 100 ezer embert érint közvetlenül a hajléktalanság Magyarországon.

ADATOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

Magyarországon működik a világ legdrágább szociális nyilvántartó rendszere, a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI). Minden szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónak, minden nap, minden igénybevevőről, online napi jelentést kell küldenie a központi kormányzati hivatalhoz (NRSZH). Naponta mindösszesen 550 ezer szolgáltatás-igénybevevőről továbbít kötelezően adatot minden szolgáltató.

A KENYSZI adatbázis azt mutatja, hogy csupán egy hét alatt 16.500 ember vette igénybe a hajléktalan-ellátás szolgáltatásait. Közülük 7.500 ember kizárólag a nappali melegedőkben fordult meg, a szállásokat nem használta: ők máshol laknak: közterületen, vagy éppen igen szegényes lakhatási körülmények között. az  hajléktalanság a szegénység legutolsó foka, és egyre többen kerülnek a közelébe.

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy 2012 és 2013 februárja között ismeretlen számú család veszítette el otthonát kilakoltatás következtében. Jelenleg is több százezer család nem érezheti magát biztonságban lakásában az adós végrehajtás árnyékában.

Az egy-egy éjszaka ilyen helyzetben lévő hajléktalan emberek számának többszöröse tapasztalja meg a hajléktalanságot az év 365 napján.

A 2013. február 3-án válaszoló 9.793 hajléktalan, közülük 3.087 (közterületen élő) fedél nélküli ember „csak” a jéghegy csúcsa. Ennél is sokkal többen élnek a biztonságos otthon hiányában!

„Mindenkinek legyen otthona!” Itt, ebben a hazában.

Február Harmadika Munkacsoport

Budapest, 2013. március 7.

A Február Harmadika Munkacsoport tagjai (2013):

Gurály Zoltán – Menhely Alapítvány

Győri Péter – Menhely Alapítvány

Szabó Andrea – Február 3 Munkacsoport

Varga Dóra – Február 3 Munkacsoport

Breitner Péter – BMSZKI

Pelle József – BMSZKI

Fehér Boróka – BMSZKI

Gróf András – Twist Olivér Alapítvány

Az összefoglaló alapjául szolgáló prezentáció „Gyorsjelentés 2013.” címmel letölthető