Hajléktalanság Magyarországon - A "Február Harmadika" munkacsoport által közzétett információk

Február Harmadika adatfelvétel

Harmadszorra sem ez a megoldás

Gyorsjelentés a Február Harmadika adatfelvétel 2019. évi eredményeiről

2019. április 26. - FebruárHarmadika

Huszonegyedik alkalommal került sor 2019. február 3-án a Február Harmadika Munkacsoport országos hajléktalan adatfelvételére. A Budapesten és vidéki városokban, közterületen és szállásokon végrehajtott önkéntes felvétel során 8568 hajléktalan helyzetben lévő ember és a velük kapcsolatban lévő szociális segítők válaszait gyűjtötték össze.

Miután először 2012 tavaszán, másodszor 2013 őszén, végül harmadszor 2018-ban is módosították a szabálysértési törvényt (és kétszer az Alaptörvényt is) annak érdekében, hogy betiltsák az életvitelszerű közterületen tartózkodást, most a kutatók különös figyelmet fordítottak arra, hogy a legutóbbi tiltás vajon milyen konkrét hatást gyakorolt az érintettekre? A felmérés eredményei azt mutatják, hogy azok közül, akik a tavalyi tiltást megelőzően (október 15-e előtt) közterületen aludtak, minden harmadik embert figyelmeztettek ennek jogi következményeire, 46%-uk azonban még február elején is közterületen éjszakázott. A nagyobb vidéki városok egy részében (például Pécsett, Miskolcon) a közterületen kint maradtak aránya ennél jóval magasabb (70-78%) volt – a befogadó helyek szűkössége miatt. A megkérdezettek válaszai és a több éves összehasonlítás azt mutatta, hogy az érintettek ebben az időszakban elsősorban a téli hideg miatt költöznek be a szállásokra, vagy más fűtött helyekre. Az összes megkérdezettnek mindössze 15%-a válaszolta, hogy október 15-e után azért nem aludt közterületen, mert attól félt, hogy megbüntethetik.

A kutatók azt is megkérdezték, hogy maguk az érintett hajléktalan emberek hogyan vélekednek a valódi megoldás módjáról. Túlnyomó többségük (79%) szerint elsősorban emberi lakhatásra és olyan munkára, bérekre lenne szükség, melyből meg is lehetne élni. Sokan (2/3-uk) válaszolták, hogy lakhatási támogatásra, több szociális-mentális segítségre, több szálláshelyre, ezek színvonalának a javítására, illetve elérhető bérű lakások felajánlására lenne szükség. Nagy többségük teljesen elutasítja a büntető jellegű helyzetmegoldást.

A szociális segítők – a megkérdezettek személyre szabott diagnózisa alapján – legtöbb esetben az egyéni szociális munkát, a pénzbeli támogatást és a megfelelő lakhatás biztosítását látják szükségesnek. Szintén sok esetben – elsősorban a szállókon lakók körében – pszichiátriai, addiktológiai kezelésre, gyógyításra, sőt ápolás-gondozásra is szükség lenne.

A kutatók meglátása szerint a hajléktalanok, s azon belül a közterületen élő fedél nélküliek számának az alakulására, több éves összehasonlításban – számos egyéb tényező mellett – a legnagyobb mértékben a munkaerőpiaci változások hatnak. A legutóbbi időszak kedvező munkaerőpiaci mozgásai következtében a munkaképesebbek kikerülhettek a hajléktalan létből, így azonban az idősebbek, a fizikai és mentális fogyatékkal elők, a tartósan betegek, a függőségben szenvedők aránya jelentősen megnőtt a hajléktalanok körében. Közülük sokakat ér abúzus a közterületeken, sokan gyakran éheznek, megfelelő ellátáshoz nem jutnak.

Az ilyen helyzetben lévők számára az ellátás, segítség helyett a büntetés eddig sem, s most sem nyújt megoldást.

Húsz év - Huszonegy Február Harmadika Adatfelvétel

Kedves Kollégák! Huszonegyedszerre is KÖSZÖNJÜK!

1999. február harmadikán töltötték ki az első kérdőíveinket a hajléktalan emberek. Húsz éve annak, hogy a szociális munkások, segítők először fogták a kezükbe a Február Harmadika Adatfelvétel dossziéit hogy kiosszák a kérdőíveket. Az évek során rengeteg ember segítsége és támogatása kellett ahhoz, hogy mindez huszonegy alkalommal megismétlődhessen.

Húsz év alatt rengeteg változáson ment át a felmérés, máshogy, más kérdéseket teszünk fel, más embereknek. Ami változatlan az évek során az a kiapadhatatlan kíváncsiság, amivel minden év február harmadikán figyeljük a friss eredményeket, hallgatjuk a segítők beszámolóit és várjuk az eredményeket. Hiszünk benne, hogy évről-évre gyűjtött adataink elengedhetetlenek ahhoz, hogy a magyarországi hajléktalanságról alkotott képünket valódi tények, valódi emberek válaszai alapján alakítsuk.

Jó munkát kívánunk Nektek!

2019. február harmadikán.

Huszonegyedik alkalommal.

Ui.: Nagyon örülnénk, ha készítenétek néhány fotót arról, ahogy nálatok zajlik a kérdőívek kitöltése (olyat, amit esetleg közzé is tehetünk). Szeretnénk megmutatni másoknak is, hogy milyen egy Február Harmadika adatfelvétel hangulata egy szállón, vagy egy sátor mellett fagyoskodva! A képeket a februar3kutatas@gmail.com címen várjuk (nagyon).

Bal oldalon a legfelső polcon az 1999-ben felvett kérdőívek vannak a megsárgult dossziékban, majd sorban a többi év talán 2008-ig.
dsc_1206_resize.JPG

A 2019-es felmérés tájékoztatói:

Készítettünk nektek egy tájékoztatót, amiben az online felület használatához találtok mindenféle hasznos és praktikus információt: F3_2019_Adatrögzítési_Segítségek

Az adatfelvétel általános tájékoztatóját is le tudjátok tölteni: F3_2019_Általános_Tájékoztató

A GDPR (Adatkezelési) tájékoztatót itt találjátok: F3_2019_GDPR_Adatkezelési_Tájékoztató

Gurály Zoli idei előadása Pécsen:

Gurály Zoli előadása Kecskeméten:

Ha az adatfelvétel, vagy az adatrögzítés során kérdésetek lenne, akkor keressetek minket e-mailben, vagy a megadott telefonszámainkon.

 

Február Harmadika Adatfelvétel 2019.

20 éves a Február Harmadika adatfelvétel

TISZTELT INTÉZMÉNYVEZETŐK! KEDVES KOLLÉGÁK!dsc_6864.JPG

„Február Harmadika” adatfelvételt 1999 óta Budapesten, 2006-tól vidéken is megszervezzük minden év február 3-án a szálláshelyeken és a közterületen élő hajléktalan emberek körében.

20 évvel az első kérdezés után idén a 21. adatfelvétel szervezésébe kezdtünk.

A kérdőíves adatfelvételben hajléktalan embereket, és 2017. óta a segítőiket is megkérdezzük. Néhány éve célunk a hajléktalan emberek csoportját jellemző alapvető információ (kor, nemi összetétel, jövedelem, fizikai-, mentális állapos stb.) megismerésén túl ezen emberek szolgáltatási szükségleteinek feltárása, a megfelelő segítségnyújtási eszközök feltérképezése is.

KÉRJÜK A KÖZREMŰKÖDÉSI SZÁNDÉKOT ELŐZETESEN 2019. JANUÁR 5-IG JELEZZÉTEK!

A felkérőlevél letöltése

A FELMÉRÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTELLEL KAPCSOLATOS TOVÁBBI INFORMÁCIÓ KÉRHETŐ: elsősorban a februar3kutatas@gmail.com címen.

Együttműködéseteket előre is köszönjük!

A „Február Harmadika” munkacsoport nevében,

   Gurály Zoltán

Prezentációk a Február Harmadika adatfeltétel adataiból

Elhangzottak a Hajléktalanellátás Éves Országos Konferenciáin

 

Február Harmadika kutatás 2015. évi eredményeinek bemutatása – Gurály Zoltán (Menhely Alapítvány, F3 munkacsoport) - Az előadáson használt prezentáció letöltése (2016. Szeptember 8. csütörtök)

Ki is a hajléktalan? (alcím: Az utca emberének véleménye a hajléktalan emberről és a hajléktalan ember véleménye a hajléktalanellátásról) – Szekcióvezetők: Gurály Zoltán (Menhely Alapítvány) és Szabó Andrea (Február Harmadika Munkacsoport) a szekcióülésen használt prezentációk letöltése (2015. Szeptember 4. péntek)

Február Harmadika adatfelvétel eredményei  Gurály Zoltán (február Harmadika Munkacsoport) az előadás során használt prezentáció letöltéseaz előadásról készült videó megtekintése (2014. augusztus 29. péntek)

Háborús állapotok? -– Poszttraumás stressz zavarra utaló jelek a hajléktalan emberek körében a „Február Harmadika” adatfelvétel alapján - Szabó Andrea (Február Harmadika Munkacsoport) az előadás során használt prezentáció letöltéseaz előadásról készült videó megtekintése (2014. augusztus 29. péntek)

Február Harmadika Adatfelvétel 2013. – Gurály Zoltán (Február Harmadika Munkacsoport) - az előadásról készült videó megtekintése  (2013. augusztus 30. péntek)

Szimulációs modellek alkalmazása hajléktalanság problémáira – Gurály Ottó (kutatófizikus) az előadásról készült videó megtekintése (2013. augusztus 30. péntek)

Kik kopogtatnak nálunk? - a "Február Harmadika" adatfelvétel eredményei – Gurály Zoltán („Február Harmadika” munkacsoport) (2012. augusztus 30. csütörtök)

Február 3. kutatás 2011. – Gurály Zoltán, „Február 3.” munkacsoport (2011. SZEPTEMBER 15. CSÜTÖRTÖK)

A 2010. évi „Február 3.” kutatás tapasztalatai - Gurály Zoltán, Menhely Alapítvány (2010. szeptember  9. csütörtök)

Munkavállalói szándék a hajléktalan emberek körében – Hajléktalan emberek válaszai 2009. február 3-án – Gurály Zoltán, Menhely Alapítvány (2009. szeptember 25.)

„Február 3.” – Gurály Zoltán, Menhely Alapítvány (2008. szeptember 18.)

„Február 3.” – Gurály Zoltán (Menhely Alapítvány) (az előadás első része és második része) (2007. szeptember 21. péntek)

Négy hajléktalan közül három lakásban élhetne…

Gyorsjelentés a 2018. februári hajléktalan adatfelvételről

zug_135.JPGA hajléktalan-ellátás mellett egészen más segítő rendszerekre is szükség lenne

Európában is egyedülálló módon, immár a 20. alkalommal került sor idén február 3-án az országos hajléktalan adatfelvételre. A Február Harmadika munkacsoport szakértőinek becslése szerint egy téli napon legalább 14 ezer ember van hajléktalan helyzetben Magyarországon, közülük 10 ezer ember valamilyen hajléktalan szálláson, 4 ezer ember közterületen alszik. Döntő többségüknek a jelenlegitől teljesen eltérő segítségre lenne szüksége: 4000 főnek lakhatási támogatásra, 7000 főnek lakhatási és egyben szociális támogatásra lenne szüksége, s ezzel önállóan is képes lenne lakni, 700 ember ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátásra szorulna. A jelenlegi szociális szállásnyújtás valamilyen formájamintegy 2300 ember állapotának felel meg.

A jelenlegi hajléktalanellátás mellett megfelelő lakhatási támogatásra, helyi mentális és szociális segítő hálózatra, az alkohol-, drogfüggőknek, pszichiátriai betegeknek rehabilitációs szolgáltatásokra, az értelmileg akadályozott, vagy testi fogyatékkal élő embereknek támogató szolgáltatásokra, a krízishelyzetbe kerülteknek kríziskezelő központokra lenne szükségük. A rászorultság és a szükségletek mértékét és módját vizsgáló szociális segítők diagnózisa alapján ezek a megoldások lennének indokoltak, még akkor is, ha ez folyamatosan (nem egy időpillanatban) sokkal több embert érintene és több költségvetési kiadást igényelne.

A kutatás azt is megmutatta, a hajléktalanok 43%-a – bevallása szerint – súlyos, krónikus beteg, a hajléktalan nők közül közel minden második valamilyen lelki/pszichiátriai problémával küzd, a hajléktalanok 39%-át egy éven belül kórházban kellett kezelni. Mindezek következtében a hajléktalan helyzetben lévők többsége önerejéből nem tudná kifizetni önálló lakhatása költségeit, csak valamilyen segítséggel, támogatással.

A 20. adatfelvétel alapján képet kaphattunk arról, hogyan alakult a hajléktalan helyzetbe kerültek összetétele, többek között iskolázottságuk, munkavégzési lehetőségeik, hogyan nőtt meg körükben a romák aránya, a sokgyerekes családokból származók aránya, a sokgyerekes hajléktalanok, a hajléktalan nők helyzete, mi a következménye annak, hogy minden ötödik hajléktalan állami gondozott volt valamikor, minden második fiatal hajléktalan az állami gondozásból került ki, és számos hasonlóan fontos kérdésről.

A 2018-as adatfelvétel elsődleges eredményei illetve a korábbi elemzések megismerhetőek a menhely.hu és a www.bmszki.hu/hu/otthontalanul honlapokon.

Budapest, 2018. március 29.                                                              

Győri Péter dr. (C.Sc.)

Menhely Alapítvány

elnöke

Letölthető sajtóközlemény

Letölthető gyorsjelentés

zug_185.JPG untitled.jpg