Hajléktalanság Magyarországon - A "Február Harmadika" munkacsoport által közzétett információk

Február Harmadika adatfelvétel

Február Harmadika Adatfelvétel 2019.

20 éves a Február Harmadika adatfelvétel

2019. január 04. - FebruárHarmadika

TISZTELT INTÉZMÉNYVEZETŐK! KEDVES KOLLÉGÁK!dsc_6864.JPG

„Február Harmadika” adatfelvételt 1999 óta Budapesten, 2006-tól vidéken is megszervezzük minden év február 3-án a szálláshelyeken és a közterületen élő hajléktalan emberek körében.

20 évvel az első kérdezés után idén a 21. adatfelvétel szervezésébe kezdtünk.

A kérdőíves adatfelvételben hajléktalan embereket, és 2017. óta a segítőiket is megkérdezzük. Néhány éve célunk a hajléktalan emberek csoportját jellemző alapvető információ (kor, nemi összetétel, jövedelem, fizikai-, mentális állapos stb.) megismerésén túl ezen emberek szolgáltatási szükségleteinek feltárása, a megfelelő segítségnyújtási eszközök feltérképezése is.

KÉRJÜK A KÖZREMŰKÖDÉSI SZÁNDÉKOT ELŐZETESEN 2019. JANUÁR 5-IG JELEZZÉTEK!

A felkérőlevél letöltése

A FELMÉRÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTELLEL KAPCSOLATOS TOVÁBBI INFORMÁCIÓ KÉRHETŐ: elsősorban a februar3kutatas@gmail.com címen.

Együttműködéseteket előre is köszönjük!

A „Február Harmadika” munkacsoport nevében,

   Gurály Zoltán

Prezentációk a Február Harmadika adatfeltétel adataiból

Elhangzottak a Hajléktalanellátás Éves Országos Konferenciáin

2018. szeptember 13. - FebruárHarmadika

 

Február Harmadika kutatás 2015. évi eredményeinek bemutatása – Gurály Zoltán (Menhely Alapítvány, F3 munkacsoport) - Az előadáson használt prezentáció letöltése (2016. Szeptember 8. csütörtök)

Ki is a hajléktalan? (alcím: Az utca emberének véleménye a hajléktalan emberről és a hajléktalan ember véleménye a hajléktalanellátásról) – Szekcióvezetők: Gurály Zoltán (Menhely Alapítvány) és Szabó Andrea (Február Harmadika Munkacsoport) a szekcióülésen használt prezentációk letöltése (2015. Szeptember 4. péntek)

Február Harmadika adatfelvétel eredményei  Gurály Zoltán (február Harmadika Munkacsoport) az előadás során használt prezentáció letöltéseaz előadásról készült videó megtekintése (2014. augusztus 29. péntek)

Háborús állapotok? -– Poszttraumás stressz zavarra utaló jelek a hajléktalan emberek körében a „Február Harmadika” adatfelvétel alapján - Szabó Andrea (Február Harmadika Munkacsoport) az előadás során használt prezentáció letöltéseaz előadásról készült videó megtekintése (2014. augusztus 29. péntek)

Február Harmadika Adatfelvétel 2013. – Gurály Zoltán (Február Harmadika Munkacsoport) - az előadásról készült videó megtekintése  (2013. augusztus 30. péntek)

Szimulációs modellek alkalmazása hajléktalanság problémáira – Gurály Ottó (kutatófizikus) az előadásról készült videó megtekintése (2013. augusztus 30. péntek)

Kik kopogtatnak nálunk? - a "Február Harmadika" adatfelvétel eredményei – Gurály Zoltán („Február Harmadika” munkacsoport) (2012. augusztus 30. csütörtök)

Február 3. kutatás 2011. – Gurály Zoltán, „Február 3.” munkacsoport (2011. SZEPTEMBER 15. CSÜTÖRTÖK)

A 2010. évi „Február 3.” kutatás tapasztalatai - Gurály Zoltán, Menhely Alapítvány (2010. szeptember  9. csütörtök)

Munkavállalói szándék a hajléktalan emberek körében – Hajléktalan emberek válaszai 2009. február 3-án – Gurály Zoltán, Menhely Alapítvány (2009. szeptember 25.)

„Február 3.” – Gurály Zoltán, Menhely Alapítvány (2008. szeptember 18.)

„Február 3.” – Gurály Zoltán (Menhely Alapítvány) (az előadás első része és második része) (2007. szeptember 21. péntek)

Négy hajléktalan közül három lakásban élhetne…

Gyorsjelentés a 2018. februári hajléktalan adatfelvételről

zug_135.JPGA hajléktalan-ellátás mellett egészen más segítő rendszerekre is szükség lenne

Európában is egyedülálló módon, immár a 20. alkalommal került sor idén február 3-án az országos hajléktalan adatfelvételre. A Február Harmadika munkacsoport szakértőinek becslése szerint egy téli napon legalább 14 ezer ember van hajléktalan helyzetben Magyarországon, közülük 10 ezer ember valamilyen hajléktalan szálláson, 4 ezer ember közterületen alszik. Döntő többségüknek a jelenlegitől teljesen eltérő segítségre lenne szüksége: 4000 főnek lakhatási támogatásra, 7000 főnek lakhatási és egyben szociális támogatásra lenne szüksége, s ezzel önállóan is képes lenne lakni, 700 ember ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátásra szorulna. A jelenlegi szociális szállásnyújtás valamilyen formájamintegy 2300 ember állapotának felel meg.

A jelenlegi hajléktalanellátás mellett megfelelő lakhatási támogatásra, helyi mentális és szociális segítő hálózatra, az alkohol-, drogfüggőknek, pszichiátriai betegeknek rehabilitációs szolgáltatásokra, az értelmileg akadályozott, vagy testi fogyatékkal élő embereknek támogató szolgáltatásokra, a krízishelyzetbe kerülteknek kríziskezelő központokra lenne szükségük. A rászorultság és a szükségletek mértékét és módját vizsgáló szociális segítők diagnózisa alapján ezek a megoldások lennének indokoltak, még akkor is, ha ez folyamatosan (nem egy időpillanatban) sokkal több embert érintene és több költségvetési kiadást igényelne.

A kutatás azt is megmutatta, a hajléktalanok 43%-a – bevallása szerint – súlyos, krónikus beteg, a hajléktalan nők közül közel minden második valamilyen lelki/pszichiátriai problémával küzd, a hajléktalanok 39%-át egy éven belül kórházban kellett kezelni. Mindezek következtében a hajléktalan helyzetben lévők többsége önerejéből nem tudná kifizetni önálló lakhatása költségeit, csak valamilyen segítséggel, támogatással.

A 20. adatfelvétel alapján képet kaphattunk arról, hogyan alakult a hajléktalan helyzetbe kerültek összetétele, többek között iskolázottságuk, munkavégzési lehetőségeik, hogyan nőtt meg körükben a romák aránya, a sokgyerekes családokból származók aránya, a sokgyerekes hajléktalanok, a hajléktalan nők helyzete, mi a következménye annak, hogy minden ötödik hajléktalan állami gondozott volt valamikor, minden második fiatal hajléktalan az állami gondozásból került ki, és számos hasonlóan fontos kérdésről.

A 2018-as adatfelvétel elsődleges eredményei illetve a korábbi elemzések megismerhetőek a menhely.hu és a www.bmszki.hu/hu/otthontalanul honlapokon.

Budapest, 2018. március 29.                                                              

Győri Péter dr. (C.Sc.)

Menhely Alapítvány

elnöke

Letölthető sajtóközlemény

Letölthető gyorsjelentés

zug_185.JPG untitled.jpg

 

Február Harmadika Adatfelvétel 2018.

Kedves Kollégák! Köszönjük!

A Február Harmadika Munkacsoport nevében nagyon köszönjük, hogy idén is segítitek a Február Harmadika Adatfelvelvételt!

2018. február harmadikán huszadik alkalommal osztjuk ki és gyűjtjük be a kérdőívünket. Nagyon köszönjük mindenkinek, aki az elmúlt húsz év alatt segítette a munkánkat! Kérjük tolmácsoljátok köszönetünket a hajléktalan emberek felé is, hiszen a húsz évnyi adatgyűjtés róluk szól, minden adatunk nekik köszönhető.

A Ti segítségetek és a több tízezer ember válaszai nélkül sokkal kevesebbet tudnánk a magyarországi hajléktalanságról!

 

-- 1999.02.03. -- 2000.02.03. -- 2001.02.03. -- 2002.02.03. -- 2003.02.03. --

-- 2004.02.03. -- 2005.02.03. -- 2006.02.03. -- 2007.02.03. -- 2008.02.03. --

-- 2009.02.03. -- 2010.02.03. -- 2011.02.03. -- 2012.02.03. -- 2013.02.03. --

-- 2014.02.03. -- 2015.02.03. -- 2016.02.03. -- 2017.02.03. -- 2018.02.03. --

 

Az idei adatfelvétel általános tájékoztatójának letöltése

Az adatrögzítést segítő tájékoztató letöltése

Az adatrögzítésre szolgáló felületeket az alábbi linkeken éritek el:

 

További Információk és segítség elsősorban a februar3kutatas@gmail.com címen kérhető.

 

 

 

Kezeletlen krízisek, megoldatlan hiányok

Gyorsjelentés a 2017. évi „Február Harmadika” országos hajléktalan adatfelvételről

A Február Harmadika Munkacsoport által – immár 19. éve, a hajléktalan emberek helyzetének felmérésére – megszervezett kutatás idei eredményeiből az derült ki, hogy a hajléktalan-ellátás a kezeletlen krízisek, és megoldatlan hiányok gyűjtőhelye.

 A Február Harmadika Munkacsoport szakemberei által összeállított rövid kérdőívre idén februárban 8071 hajléktalan helyzetben lévő ember válaszolt. Közülük 5550 ember hajléktalan szállón, 2521 ember közterületen, fedél nélkül aludt ezen az éjszakán is az országban. Ez továbbra is „csak” a jéghegy csúcsa, azok, akiket aznap éjszaka megtaláltak és válaszoltak is a kérdésekre. Az ország 79 településének (elsősorban városok) mintegy 222 hajléktalanellátó szolgálata vett részt az idei felmérésben.

Az idei adatfelvétel azt a nagyon gyakorlatias célt szolgálta, hogy a válaszok eredményeként készüljön egy szükségletekre épülő komplex diagnózis mindenkiről. Ebben az évben először, a válaszok olyan online felületen lettek rögzítve, mely lehetővé teszi, hogy minden intézmény azonnal fölhasználhassa az elkészült diagnózist az egyéni segítő munkában, egyben már most tájékozódhassunk a 8071 válaszadó hajléktalan ember állapotáról szükségleteiről.

                A résztvevő szakemberek komplex diagnózisai alapján megállapítható, hogy a hajléktalan helyzetben lévők 30%-a jól kiépített és jól működő lakóhelyközeli segítő ellátás esetén, 25%-a támogató családi, baráti segítség esetén, 17%-a olcsó lakhatás, nagyobb jövedelem és pénzbeli támogatás esetén önálló lakásban lakhatna. A hajléktalan helyzetben lévők 9%-ának ellátása ápolást-gondozást biztosító tartós bentlakásos intézményben lenne indokolt, míg 19%-uk ellátása jelenleg csak folyamatos segítséget nyújtó intézményi keretekben képzelhető el. Vagyis a hajléktalan helyzetben lévők állapota és szükségletei alapján felállított szakértői diagnózisok azt mutatják, hogy a döntő többség azért szorul a jelenlegi hajléktalan-ellátásra, mert hiányzik az olcsó lakhatás, a nagyobb jövedelem és a pénzbeli támogatás, a támogató családi, baráti segítség, a jól kiépített és jól működő lakóhelyközeli segítő ellátás, valamint az ápolást-gondozást biztosító tartós bentlakásos intézményi elhelyezés.     

                Ezeknek a nagy hiányterületeknek az alapvető megváltoztatása az egyedüli esély arra, hogy érzékelhetően csökkenjen annak esélye, hogy emberek hajléktalanná váljanak, növekedjen annak az esélye, hogy ebből a tűrhetetlen helyzetből kikerülhessenek.

                A részletes adatok a hajléktalan emberek katasztrofális egészségi állapotát mutatják, súlyos munkajövedelem-hiány és a szociális támogatások hiánya derül ki az idei felmérésből, az előítéletek és a nagyon hátrányos háttér akadályozó hatásaira világítanak rá.

 Ezen tapasztalatok összefoglalása megismerhető a www.menhely.hu és a www.bmszki.hu/hu/otthontalanul honlapokon.

Gyorsjelentés a 2017. évi „Február Harmadika” országos hajléktalan adatfelvételről