Hajléktalanság Magyarországon - A "Február Harmadika" munkacsoport által közzétett információk

Február Harmadika adatfelvétel

Február Harmadika adatfelvétel

Világjárvány veszélyében lakástalanul

Gyorsjelentés a Február Harmadika Munkacsoport éves adatfelvételéről 2021.

2021. március 31. - FebruárHarmadika

A 23. alkalommal lebonyolított éves országos hajléktalan adatfelvétel egészen különleges körülmények között zajlott. A Covid-19 világjárvány kiszámíthatatlan hullámokban tört az emberekre. A járvány és a járványügyi intézkedések felforgatták az emberek, az intézmények életét. A hajléktalan embereket segítő dolgozók és szervezetek mindent megtettek és megtesznek annak érdekében, hogy a sok ezer nem lakásban tengődő, hajléktalan ember körében ne következzen be tömeges egészségügyi katasztrófa a koronavírus-járvány miatt.

f3_2021_blog.jpgIdén 1500, közterületen élő és 5200 hajléktalan szállón lakó ember válaszolt önkéntesen az országos adatfelvétel kérdéseire. A válaszokból kitűnik, hogy a hajléktalan helyzetben lévő emberek zöme jól tájékozott a koronavírus tüneteit illetően. Akiknek volt koronavírus tesztjük, azok óvatosabbak, veszélyesebbnek tartják a vírust és jobban elfogadják és betartják a szigorú járványügyi intézkedéseket, szemben azokkal, akikhez nem jutott el a tesztelés az elmúlt egy év során. A hajléktalan emberek körében is a magasabb iskolai végzettségűek, az idősebbek komolyabban veszik a veszélyeket és nagyobb arányban is tesztelték őket. Igen jelentősek a területi különbségek: Budapesten – 528 ezer adag étel, 100 ezer sebészeti maszk és elkülönített szállások és lakások juttatása mellett – kiemelkedően magas arányban, az átmeneti szállókon lakók 73%-át tesztelték, míg más városokban ez alig éri el a 30-40%-ot. A teszteltek 19%-ának volt valamikor az év során pozitív teszteredménye (az összes válaszadó 10%-a). A válaszadók 4%-át kórházban is kezelték koronavírus-megbetegedés miatt. Emiatt igen indokolt volt a tömeges oltás elindítása február elején az érintettek körében. A szállókon élők többsége beolttatta magát. A szálláshelyeket, nappali melegedőket igénybe nem vevő közterületeken élőkhöz azonban sem a tesztelés, sem az oltás nem jutott el nagyobb arányban.
A járvány és az ezzel járó járványügyi intézkedések katasztrofális egzisztenciális következményekkel jártak a nem lakásban élő emberek megélhetésére nézve. A munkaképes korban lévők 42%-ának csökkent a jövedelme, közel minden második dolgozó hajléktalan ember elveszítette munkáját, másfél-kétszeresére nőtt a semmilyen jövedelemmel nem rendelkezők aránya, s mindez a válaszadók 20-30%-ánál az alapvető szükségletek kielégítését (táplálkozás, öltözködés, gyógyszerek beszerzése) is folyamatosan korlátozza. Mindez természetesen a mentális állapotra is hatást gyakorolt (szorongások, félelmek, ritkuló emberi kapcsolatok), a nem lakásban élők többsége rezignáltan tekint a jövőbe, nem sok jót vár a járvány elmúltával sem.
Miközben a nem lakásban élő és a környezetükben élő emberek életének és egészségének a védelme érdekében a szociális segítők mindent megtesznek a nap 24 órájában, addig az egzisztenciális zuhanás kivédése érdekében mások segítségére is szükség lenne.
Megállapításuk szerint rendkívül sajnálatos, hogy a Covid-19 járvány hatásairól semmilyen más, akárcsak hasonló adatfelvétel eredményei nem ismeretesek Magyarországon.

Budapest, 2021. március 31.

Győri Péter

Menhely Alapítvány elnöke

A 2021. évi Gyorsjelentés letöltése

A Sajtóközlemény letöltése

Elkezdődött a Február Harmadika éves hajléktalanügyi felmérés

SAJTÓKÖZLEMÉNY - Budapest, 2021.02.03.

Elkezdődött a hajlék nélküli emberek éves, országos kérdőíves felmérése. Idén a felmérés középpontjában a koronavírus járvány hatásai állnak. A kérdezők arra kíváncsiak, milyen veszteségek érték a hajléktan embereket a járvány és a kapcsolódó intézkedések hatására, mekkora a félelem a vírustól, mennyire változtatta meg az életüket a járvány, s milyen segítségeket kapnak a védekezéshez.

A Február Harmadika Munkacsoport szervezésében immár 22. alkalommal sorra kerülő éves felmérésben – idén a járványügyi előírások szigorú betartása mellett – részt vesznek az ország hajléktalanszállóin dolgozó szociális segítők és az utcai szociális munkások. Újítás, hogy ebben az évben a lakhatási szegénységben élőktől is válaszokat várnak a kérdésekre, ha felkeresik és kitöltik a Menhely Alapítvány honlapján is megtalálható kérdőívet (F3-2021 Kutatás).
Az első eredményeket várhatóan már február végén közzé tudják tenni a kutatók.

Dr. Győri Péter
Menhely Alapítvány

Tovább

Február Harmadika Adatfelvétel 2021. - Alap információk és hasznos linkek

Idén minden más, mégis ugyanaz ...

Tisztelt Intézményvezetők! Kedves Kollégák!

Nagyon köszönjük, hogy ebben a nehéz időszakban is részt vesztek a 2021. évi adatfelvételünkben, ami – mint minden az utóbbi egy évben – a koronavírus helyzet miatt sokban eltér a megszokottól.
Nagyon reméljük, hogy a szokatlan körülmények ellenére sikeres lesz az idei adatfelvétel, és a lehető legtöbb hajléktalan ember életéről kapunk információt idén is!

Munkátokhoz szívből kívánunk sok sikert!

1612367880792.jpg

Tovább

Február Harmadika Adatfelvétel 2020.

Csatlakozási határidő 2019. december 18.

Kedves Kollégák!

 

folder.jpg2020-ban is lesz "Február Harmadika” kutatás. Ez az év különleges lesz, mivel változatlan terjedelemben három tematikus kutatásnak (Tárki Csoport, Pécsi Orvostudományi Egyetem, lelki otthontalanság) ad otthont a Február Harmadika adatfelvétel kérdőíve (lásd a Felkérésben). Ezek összehangolása, megszervezése miatt

kérünk Titeket, hogy amint csak tudtok, de legkésőbb december 18-áig jelezzetek nekünk vissza

a részvételi szándékotokról a dokumentumban lévő táblázat visszaküldésével (csakúgy, mint tavaly).

           A felkérőlevél letöltése

Kérjük, hogy idén is minden intézménytípushoz külön-külön táblázatot küldjetek, és nappali melegedőkben nem végezzük az adatfelvételt a duplikáció miatt. Illetve kérjük, hogy idén is egy felelőse legyen az adatfelvétel levezetésének, akivel kapcsolatban tudunk lenni, illetve akinek a nevére tudjuk majd a közreműködési díjat utalni!

Üdvözlettel,
   Gurály Zoltán a F3 munkacsoport nevében

Kapcsolattartó: Popovics Judit: 0620/270 7813

Harmadszorra sem ez a megoldás

Gyorsjelentés a Február Harmadika adatfelvétel 2019. évi eredményeiről

Huszonegyedik alkalommal került sor 2019. február 3-án a Február Harmadika Munkacsoport országos hajléktalan adatfelvételére. A Budapesten és vidéki városokban, közterületen és szállásokon végrehajtott önkéntes felvétel során 8568 hajléktalan helyzetben lévő ember és a velük kapcsolatban lévő szociális segítők válaszait gyűjtötték össze.

Miután először 2012 tavaszán, másodszor 2013 őszén, végül harmadszor 2018-ban is módosították a szabálysértési törvényt (és kétszer az Alaptörvényt is) annak érdekében, hogy betiltsák az életvitelszerű közterületen tartózkodást, most a kutatók különös figyelmet fordítottak arra, hogy a legutóbbi tiltás vajon milyen konkrét hatást gyakorolt az érintettekre? A felmérés eredményei azt mutatják, hogy azok közül, akik a tavalyi tiltást megelőzően (október 15-e előtt) közterületen aludtak, minden harmadik embert figyelmeztettek ennek jogi következményeire, 46%-uk azonban még február elején is közterületen éjszakázott. A nagyobb vidéki városok egy részében (például Pécsett, Miskolcon) a közterületen kint maradtak aránya ennél jóval magasabb (70-78%) volt – a befogadó helyek szűkössége miatt. A megkérdezettek válaszai és a több éves összehasonlítás azt mutatta, hogy az érintettek ebben az időszakban elsősorban a téli hideg miatt költöznek be a szállásokra, vagy más fűtött helyekre. Az összes megkérdezettnek mindössze 15%-a válaszolta, hogy október 15-e után azért nem aludt közterületen, mert attól félt, hogy megbüntethetik.

A kutatók azt is megkérdezték, hogy maguk az érintett hajléktalan emberek hogyan vélekednek a valódi megoldás módjáról. Túlnyomó többségük (79%) szerint elsősorban emberi lakhatásra és olyan munkára, bérekre lenne szükség, melyből meg is lehetne élni. Sokan (2/3-uk) válaszolták, hogy lakhatási támogatásra, több szociális-mentális segítségre, több szálláshelyre, ezek színvonalának a javítására, illetve elérhető bérű lakások felajánlására lenne szükség. Nagy többségük teljesen elutasítja a büntető jellegű helyzetmegoldást.

A szociális segítők – a megkérdezettek személyre szabott diagnózisa alapján – legtöbb esetben az egyéni szociális munkát, a pénzbeli támogatást és a megfelelő lakhatás biztosítását látják szükségesnek. Szintén sok esetben – elsősorban a szállókon lakók körében – pszichiátriai, addiktológiai kezelésre, gyógyításra, sőt ápolás-gondozásra is szükség lenne.

A kutatók meglátása szerint a hajléktalanok, s azon belül a közterületen élő fedél nélküliek számának az alakulására, több éves összehasonlításban – számos egyéb tényező mellett – a legnagyobb mértékben a munkaerőpiaci változások hatnak. A legutóbbi időszak kedvező munkaerőpiaci mozgásai következtében a munkaképesebbek kikerülhettek a hajléktalan létből, így azonban az idősebbek, a fizikai és mentális fogyatékkal elők, a tartósan betegek, a függőségben szenvedők aránya jelentősen megnőtt a hajléktalanok körében. Közülük sokakat ér abúzus a közterületeken, sokan gyakran éheznek, megfelelő ellátáshoz nem jutnak.

Az ilyen helyzetben lévők számára az ellátás, segítség helyett a büntetés eddig sem, s most sem nyújt megoldást.

süti beállítások módosítása